nôrůl saranghaetgie huhwe opgie ~ 3.

Ezután elég feszült volt a hangulat. Mindenki csendben evett. A csendet SeungHyun törte meg.
- Egyébként JiHyun színész. - mosolygott.
- Igen, igen és nagyon tehettséges. - bólogatott JiYong. - Számos doramában szerepel és a fővárosi színházban is kap szerepeket.
- Most egész végig JiHyun lesz a téma? Mert engem teljesen hidegen hagy. - törtem ki.
- HeeShen! - nézett rám újra YoungBae.
- Mindegy, inkább kimegyek levegőzni. - álltam fel.
Kimentem az étterem elé és magamban fortyogtam. Egyszer csak valaki dühösen odalépett hozzám.
- Mire volt ez jó? - tolt le YoungBae.
- Most baj, hogy nem akarom egész végig JiHyun történeteit hallani, meg azt, hogy ő milyen jó színész? Idegesít a csaj. Folyton téged néz.
- És az miért baj? Azért van a szeme.
- Azért nem árt éreztetni vele, hogy van valakid, mielőtt még bármit is tenne vagy megkörnyékezne, mert akkor kikaparom a szemeit.
- Normális vagy?
- Igen, hogyne.
- Próbálj meg viselkedni jó? Legalább az én kedvemért.
- Jó... - sóhajtottam és kelletlenül visszakullogtam a többiekhez.
Egy ideig minden rendben volt... de aztán JiHyun megszólalt.
- YoungBae mesélj magadról. Rólad még nem tudok semmit.
YoungBae épp nyitotta volna a száját de megelőztem.
- Miért a többiekről tudsz? Majd mesélek én! Park HeeShen vagyok és egy kis étteremben dolgozom. A Bigbang "kishúga" vagyok. Seungri a legjobb barátom, YoungBae pedig a párom. Imádom a lovakat és az állatokat. Lovaglok és imádok fotózni. Most pedig mesélhetne Seungri. - Tereltem el a szót YoungBaeről. Miután Seungri mesélt magáról gyorsan beajánlottam Daesungot, majd Seunghyunt. Amikor YoungBaere került volna a sor, gyorsan eltereltem a témát.
- Srácok mit szólnátok ha délután is elmennénk valahova? Nekem el kell mennem bevásárolni de addig kitalálhatnátok valamit.
- Nem rossz ötlet. Én benne vagyok. - bólogatott Seungri.
- Remek. Többiek?
Mindenki bólogatott.
- Szuper, akkor én el is megyek, elintézem a dolgaimat. Addig találjátok ki mit csináljunk és ötkor tali a plázánál. Sziasztok! - azzal felálltam, megcsókoltam YoungBaet és elmentem.
Elintéztem a dolgaimat és bevásároltam. Eléggé elszaladt az idő, úgyhogy egy fél órát késtem.
- Remélem megvártak! - futottam a pláza felé. Sietve befordultam a plázamozi felé vezető úton de azzal a lendülettel meg is álltam. Nem akartam elhinni amit láttam. JiHyun YoungBae ölében ült és nevetve ölelgették egymást. A következő pillanatban pedig mosolyogva nézték egymást, arcuk miliméterekre volt egymásétól. Lendületes léptekkel megindultam feléjük. Amikor odaértem, megfogtam JiHyun haját és lerántottam a földre.
- Te ribanc! - ordítottam, majd ütni kezdtem, a lány pedig sikítozott és sírvafakadt az ijedtségtől.
- Shenii! Shenii! Mit művelsz? Állj le! - fogott le YoungBae és Seungri.
SeungHyun felsegítette JiHyunt. Sminkje elkenődött a könnyeitől.
- Vidd innen Sheniit! - szólt YoungBaenek JiYong.
- Te ne érj hozzám! - ráztam le magamról YoungBae kezeit. - Láttam, amit láttam! Ez a ribanc örüljön, hogy most ennyivel megúszta. - ordítottam, majd sarkon fordultam és elmentem onnan.
Rettenetesen dühös voltam és csalódott. Szemeimbe könnyek gyűltek. YoungBae képes lett volna megcsalni... ha fél órával később megyek, ki tudja mi történik. 
- Ezt nem ússza meg az a kis ringyó ennyivel... ezt még nagyon megbánja... - szorítottam ökölbe a kezem. Ekkor hangot hallottam a hátam mögött és valaki futott utánam.
- Shenii! Shenii kérlek állj meg! Hallod? Félre érted! - állított meg YoungBae.
- Hah! Hihetetlen vagy... láttam amit láttam... ezt hogy lehet félreérteni? Nem kell magyarázkodnod. 
- Shenii mondom, hogy félreé...
- NEMÉRDEKEL! A szemem nem hazudik. Ez akkor is több volt, mint egy baráti nézés. Az arcotok, a szátok miliméterekre volt egymásétól és majdnem megcsókoltátok egymást. FEL TUDOD EZT FOGNI? Elegem van belőled...   - elfordultam és mentem volna tovább de YoungBae elkapott és maga felé fordított.
- Tudod, hogy csak téged szeretlek Shenii... senki más nem kéne... pláne nem ilyen lány... hiszen csak most ismertem meg... most legyek vele bunkó?
- Nem... de ez azért egy kicsit erős volt... - egy könnycsepp folyt le az arcomon. YoungBae ujjával letörölte és ezt suttogta: - Tudom... de ne haragudj... tényleg nem kell más... - ekkor megcsókolt. Úgy gondoltam a magyarázata nem elég, ezért el akartam tolni magamtól de nem ment. Nem tudtam ellenállni neki, ezért viszonoztam csókját.
- Még mindig utálom, amikor ilyen vagy... így nem tudok rád haragudni... - sziszegtem neki összeszűkült szemmel, miután elváltunk egymás ajkaitól.
- Tudom. - vigyorgott. - Szóval hajlandó vagy visszajönni hozzánk? 
- Nem. - válaszoltam nemes egyszerűséggel.
- Jó... akkor most szépen elmegyünk hozzád és kiengesztellek. 
- Tényleg? És ha én nem egyezek bele? 
- És szerinted engem ki fog meggátolni? - vigyorgott rám sejtelmesen. Ezen már muszáj volt nevetnem. 
- Jó, de többet ilyen félrelépés ne legyen! És nem fogok mindig ilyen könnyen megbocsátani! - próbáltam komoly lenni de nem nagyon ment.
- Jó-jó, persze-persze de menjünk már. - vigyorgott.         
Megadóan forgattam a szemeimet és elindultam haza, YoungBaeval, kézenfogva... 

nôrůl saranghaetgie huhwe opgie ~ 2.

- Hát ezt nem hiszem el! Még vasárnap is zaklatják az embert a hülye számláikkal! - dobtam másnap az ágyra mérgesen a telefonom.
Kopogtattak az ajtómon.
- Én még ma megfojtok valakit... - fortyogtam, majd ajtót nyitottam. - YoungBae!? Miért nem jöttél be? Van kulcsod nem?
- De igen, csak nálad hagytam.
- Jaj tényleg, el is felejtettem. Csak nem vissza szeretnéd kapni? - mosolyodtam el huncutul. Máris jobb kedvem lett.
- De igen! Ugye visszaadod? - nézett rám kiskutyaszemekkel.
- Hmm... nem! - futottam be a szobába.
- Nem e? - futott utánam. Mindketten az ágyra ugrottunk, ahol lefogott. - Add meg magad és ide a kulcsot!
- Soha! Inkább meghalok!
- Tényleg? Hát jó. - megcsókolt. - Még mindig nem?
- A-a. - mosolyogtam. Ekkor újra megcsókolt de most szenvedélyesebben.
- És most?
- Nem-nem! - újra megcsókolt, ezúttal a nyelvét is bevetette. Amikor abba akarta hagyni, nem engedtem neki és magamhoz húztam. Lábaimat a dereka köré fontam és a tarkóját simogattam. Nyelveink vadul harcoltak egymással és mélyeket sóhajtoztunk.
Egy pillanatra megszakította a csókot és megvált a felsőjétől, majd újra ajkaimra tapadt. Benyúlt a pólóm alá és a hasamat simogatta, majd áttért a melleimre, mire halkan belenyögtem a csókba. Ekkor kopogtak.
- Ünneprontók! - kiabált ki YoungBae, miután abbahagytuk a csókot.
- Megyek kinyitom. - nevettem el magam, YoungBae duzzogó arca láttán.
- Á, szia JiYong. - engedtem be.
- Megzavartam valamit? - mosolyodott el és a hátam mögé nézett. YoungBae ott állt az ajtóban, még mindig fedetlen felső testtel, keresztbetett karokkal, az ajtófélfának dőlve.
- Á, dehogy... - mondta YoungBae. Hangjában érezhető volt az irónia.
- Bocsi... majd bepótoljátok. - kuncogott.
- Hát persze...
- Ne duzzogj már te morgós maci! - csókoltam meg, mire egy kicsit elmosolyodott. - Amúgy miért jöttél? - fordultam vissza JiYonghoz.
- Megkérdezni nincs e kedvetek elmenni ebédelni csapatosan.
- Én inkább folytatnám azt, amit most zavartál meg. - intézte el a dolgot YoungBae.
- Édesem, még lesz időnk befejezni. Nekem van kedvem. - simogattam meg YoungBaet.
- Remek, akkor fél óra múlva jövünk értetek. - mondta JiYong, azzal kiment.
- Ezt most nem mondod komolyan? - nézett rám Youngbae, miután JiYong elment.
- Ugyan már! - mentem oda hozzá. Átöleltem és a nyakát kezdtem el csókolgatni. Egyre feljebb mentem. Amikor a füléhez értem belesúgtam. - Még rengeteg időnk lesz befejezni. - elmosolyodtam és megcsókoltam.
- Megígéred?
- Meg! De most gyere és segíts kiválasztani mibe menjek! - futottam be a szobába.
- Jaj nee.... kezdődik.
- Jaj ne csináld már, most tényleg csak pár percig fog tartani! - nevettem.
- Persze, mindig ez mondod...
- Komolyan!
Fél óra múlva nagy nehezen elkészültem.
- Csoda. - szólalt meg YoungBae, mikor már teljesen kész voltam.
- Most nem szólhatsz egy szót sem! Ilyen pontos még életemben nem voltam és csak húsz percet öltöztem!
- Igaz... és ilyen "rövid" idő alatt is nagyon csinos lettél. - csókolt meg.
Egy fél óra múlva már egy étteremben ültünk. JiYong, SeungHyun, Seungri, Daeung, YoungBae, én és még valami idegen csaj, aki Jiyonggal jött.
A lány elég feltűnően YoungBaet nézte már egy ideje. Kezdett idegesíteni.
- És te amúgy honnan jöttél? Mesélj magadról! - néztem rá.
- Itt élek Seoulban.
- Aha... és mi a neved? - nem voltam vele valami kedves.
- Nan JiHyun
- És JiYongot mióta ismered?
- Elég régóta. - mosolygott JiYongra.
- És a többieket ismered?
- Nem,  csak JiYongot.
- Nem is baj.
- Ezt hogy érted?
- Jobb ha leveszed a szemed YoungBaeről.
- Shenii! - nézett rám szúrósan YoungBae, ezért elhallgattam.

nôrůl saranghaetgie huhwe opgie ~ 1.

- Ezt nem teheted! - Fogta meg a karom. Ránéztem. Szemeiben kétségbeesettséget láttam. Nehezemre esett de nem gyengülhettem el. Most még nem.
- Hát csak figyelj! - sziszegtem, kirántottam a karomat a kezéből és elindultam kifelé az ajtón. Amikor kiléptem SeungHyun azonnal elkapott és aggódva nézett rám. Tekintetével azt kérdezte: "Biztos vagy te ebben?". Szó nélkül ellöktem magamtól és eltávoztam. Egyenesen a parkba mentem, ott leültem egy padra és utat engedtem feltörő érzelmeimnek. Könnyeim pillanatok alatt eláztatták az arcomat. A düh és a csalódottság gejzírként tört fel belőlem.
 - Nem! Erőt kell vennem magamon! Nem gyengülhetek el! Végig csinálom! - összeszorítottam a fogaimat és elfojtottam a könnyeimet. Felálltam, letöröltem elkenődött sminkemet és hazamentem. Egész éjszaka a tervemen gondolkodtam. Mindent pontosan kitaláltam. Már csak végre kell hajtanom.
 - Meg tudom csinálni? Igen! Végig csinálom! Nem gyengülök el! Ezt nem ússza meg. - 

Arcomon keserű mosoly jelent meg. - Igen! Megölöm Dong YoungBaet!

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

- Ébresztőőőőő! - ugrott rám Lee SeungHyun ordítva.

- Seungri! Legalább hétvégén hagyjatok aludni! - morogtam bele a párnámba.

- A-a! Nem adjuk meg neked azt az örömöt. - Ugrott rám Kwon JiYong is.

Ők mindketten a BigBang tagjai. 

Lee SeungHyun, vagyis Seungri a banda legfiatalabba tagja. Ő a maknae. A magánéletben is gyakran hívják a művésznevén, ugyanis a bandában két SeungHyun is van. Egy 2006-ban futó BigBang dokumentumfilmben debütált. A kilencedik résznél meg kellett győznie Yang HyunSukot, hogy igenis méltó arra, hogy a banda tagja legyen, ugyanis ki akarták rakni. Nagyon erős jellem és fiatal korához képest, elég érett. Imád énekelni, táncolni, koreografálni és szereti az idegennyelveket.

Kwon JiYong a banda vezetője. Ő a leader. Művészneve: G-Dragon vagy egyszerűen csak GD. Ő a banda fő rappere is. Koreai évben számolva 13 évesen került a YG-hez. Ez idő alatt Ő és Dong YoungBae (művésznevén: Taeyang) megalapítótták a GDYB nevű csapatot. JiYong rappel és beatbox-ol. A BigBang dalait, szinte mind ő írja, mint pl. a Lies-t, amit eredetileg a jövőbeli saját szóló albumára szánt. 

Rajtuk kívül még három ember van a bandában.

Dong YoungBae (Taeyang), Choi SeungHyun (T.O.P., Tempo) és Kang Daesung (Daesung)

Dong YoungBae rapperként kezdte de énekel is. Szégyenlős és érzékeny természetű, bár a szégyenlősségét már egyre sikeresebben gyűri le, hiszen izmos felsőtestét miért is rejtegetné? 2002-ben debütált a YG family második albumában, akkoriban még Taekwonnak hívták. Szeret rappelni, táncolni, beat boxolni, énekelni és szereti a japán és a kínai nyelvet.

Choi SeungHyun a csapat "nagy testvére". Már közép iskola óta szájdobol (beat box), onnan kapta a Tempo becenevet. A T.O.P. nevet egy jó barátja, Choi DongWook (Se7en) adta neki, aki szintén a YG tagja. Szeret rappelni, beat boxolni, dalszöveget komponálni (rap részek), úszni és olvasni. 

Kang Daesung a csapat mosolygó angyala. Mindig mosolyog , ezért ő az a személy a csapatban, aki jókedvre deríti az embereket, ráadásul nagyon jó humora van. Kedveli a beat boxot és a rappet. Szeret zenét hallgatni, tv-t nézni vagy kertészkedni. 

Hát igen. Ők öten a Bigbang. És, hogy ki vagyok én? 

A nevem Park HeeShen. Seungrit gyerekkorom óta ismerem és bátyámként tekintek rá. Olyannyira közel állunk egymáshoz, hogy amikor bekerült a BigBangbe, elintézett nekem egy albérletet Seoulban, közvetlenül az BigBang ház mellett. Persze elég gyakran alszom náluk, én vagyok a csapat "kishúga" Kivéve egy embert. Dong YoungBaevel már egy éve boldog párt alkotunk. Egy elég neves szórakozóhelyen dolgozom, bárpultosként. Imádom a Pandákat, a tigriseket és a lovakat. Kiskorom óta lovagolok. Enélkül a hobbi nélkül, azt hiszem nem tudnék élni. Imádok utazni, új embereket és helyeket megismerni. Szeretem az izgalmakat, elég vakmerő, önfejű és makacs vagyok.

- YoungBae szólj rájuk! - nyávogtam. 

- Fiúk büszke vagyok rátok! - hallottam YoungBae hangját. 

- Hogy mi!? Ellenem fordulsz? - visítottam, miközben JiYong és Seungri nagy erőfeszítésekkel próbálták lehúzni rólam a takarót.

- Na jó, ti ehhez amatőrök vagytok. - jött oda YoungBae az ágy mellé és lelökte róla a fiúkat. - Shenii eltávolítottam az ellenséget, elő jöhetsz.

- T... tényleg? - kukucskáltam ki a takaró alól. 

- Tényleg. - mosolygott YoungBae.

Már épp készültem elő bújni, amikor YoungBae egy hirtelen mozdulattal lerántotta rólam a takarót és felkapott. 

- Hééé! Ez nem ér! Azt mondtad, hogy mellet.... - egy csókkal belém folytotta a szót.

- Úgy utálom ha ilyen vagy. - sziszegtem neki a csók után.

- Miért? - vigyorgott.

- Mert így nem tudok rád haragudni. 

- Na, csipkedjétek magatokat, fél óra és indulunk! - ugrált oda mellénk JiYong.

- Hova megyünk? - néztem értetlenül YoungBae-re

- Egy haverunkhoz, medencézni. 

- Medencézni...

- Ühüm. - vigyorgott JiYong, mint valami kisfiú aki most kapott egy tábla csokit.

- Áprilisban...

- Ma különösen meleg van, nyári idő és ráadásul a medence vize is fűtött.

- Hát... oké de ha megfázok ti fogtok ápolni! 

- Én vállalom! - rakott le YoungBae mosolyogva. Adott egy puszit a számra és elment készülődni.

Én felöltöztem és összeszedtem a cuccaimat.

- Na, akkor fél óra múlva az ajtóm előtt! Sziasztok! - kiabáltam be a fiúknak, már az ajtóból és kimentem.

- Hé, de miért mi menjünk ho.... - kiabált utánam JiYong, de én már nem hallottam. 

 Fél óra múlva el is készültem és a fiúk már vártak a ház előtt. 

- Na végre! Menjünk máááááár! - ugrált JiYong. Mosolyogva forgattam a szemeimet. 

Negyed óra alatt ott is voltunk, nem volt messze. 

- Sziasztok! Végre, hogy ideértetek, már vártunk benneteket. - jött ki egy srác mosolyogva elénk. Gondolom a fiúk barátja volt.

- Vártatok? Többen leszünk? - nézett értetlenül YoungBae.

- Csak pár embert hívtam nyugi. Na de gyertek végre! 

Bementünk. Tényleg csak pár ember volt ott. A medence hatalmas volt. 

- Juhuuuuuu! - JiYong két perc alatt ledobálta magáról a ruháit és egy szál fürdőgatyában ugrált. - Na, siessetek már! Oké én nem várok! - azzal belevetette magát a medencébe. Amilyen lendülettel beleugrott, olyan lendülettel is ugrott ki. - Jesszusom ez hideg!

- Mi? Azt mondtátok meleg lesz a víz! - kerekedtek ki a szemeim.

- Hát elromlott a fűtés, szóval hideg de mivel jó idő van, nem gond. 

- Végülis... - vont vállat JiYong és újra beleugrott a vízbe. Öt perc múlva már mindannyian bent voltak. Kivéve engem.

- Na, nem én nem megyek be... 

- Shenii ne csináld már! - úszott a medence széléhez YoungBae. 

- Komolyan, gyere be! - jött oda JiYong is, majd huncutul elvigyorodott és lenyomta YoungBaet a víz alá.

- Hé! - jött fel a víz alól, majd lefröcskölte JiYongot. Olyanok voltak, mint két ötéves. 

- Most nézd meg tiszta víz lett a sapkám! - csinált úgy YoungBae, mintha duzzogna de végül mindketten elnevették magukat.

- Ezt meg kell örökítenem! Csííííz! - vettem elő a telefonomat és fotóztam.

 Egy ideig még eljátszottak egymással, majd YoungBae otthagyta őket.
 - Na de komolyan gyere be! - jött ki a vízből.
- Neeeem! - ültem le. Ő is leült. Elkezdtünk azon vitatkozni, hogy miért nem megyek be. Egy tíz perc után odajött az egyik haverja. Vele is beszélgettünk, aztán már csak hallgattam, hogy ők mit beszélnek. Elővettem a telefonomat és csináltam róluk egy képet.

Aztán a haverja is elment fürdeni.
- YoungBaeeeee! csíííz! - akartam fotózni de amikor elkattintottam, a kijelzőn csak YoungBae háta volt látható. - Naaaaaa!

- Most pedig szépen belemész a medencébe. - vette ki a kezemből a telefont.
- Én aztán nem! Mondtam!
- Hát pedig belemész. - vigyorodott el.
- Hogy mi? ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ... - a következő pillanatban hangos csobbanással repültem bele a medencébe.
- Dong YoungBae! - ordítottam dühösen, mire ő csak röhögött. Jiyong odajött, megfogta a kezeimet és húzni kezdett a vizen.
- Na mivan mégis beugrottál? Vagy inkább berepültél? Ráadásul ruhástól?
- Ha ha ha... ezt még nagyon megbánjátok! - mondtam duzzogva de végül mégis elmosolyodtam. - Idióták!
- Csííííííz! - fotózott le minket YoungBae.